Eljövök hozzád a szelek szárnyán Ha jő a lágy tavasz Nem téríthet el semmi ármány, Hisz hangod bús panasz Nem érint már a kezem Téged Oly messze vagy nagyon Hívó szavadra útra kélek, Otthonom elhagyom. Eljövök Hozzád a szelek szárnyán Ha perzsel is a nyár. Tudom, hogy mindég vársz reám Mint fakó holdsugár, Üzenet jött a csillagokkal Egy nyári éjszakán. Tele volt szomorú dalokkal A fájó bús magány. Eljövök Hozzád a szelek szárnyán Ha közeleg az ősz. Oda visz fénylő szép szivárvány Mint árva néma csősz. Kereslek egyre. Mindhiába. Rád én nem lelek, Elmentél egy másik világba, Hideg sír eltemet. Eljövök Hozzád a szelek szárnyán Ha beköszönt a tél. Tudom, hogy ott senki sem vár rám, Az utam véget ér. Kezemben egy szál rózsa reszket, Sírodra teszem azt. Nézem az árva fakeresztet De nem nyújt vigaszt. Eljövök Hozzád minden tavasszal, Az emléked bennem él, Eljövök Hozzád a nyári nappal, Mely csak Rólad mesél Eljövök Hozzád az Őszi széllel Hangodat hallani..... Eljövök Hozzád, dacolva téllel, Egy gyertyát gyújtani. |
|